“Éjjelek ,amik úgy telnek el ,hogy magam mellé képzelek valakit..egy árnyat,egy lelket”-és úgy alszok el.Boldogan!
Nappalok :amiket vele töltenek el..de nem lehet!
Sose hittem a mesékben, a csodákban, a kitartásba és a kötödésben .De egy váratlan fordulat által néha úgy érzem magam mintha én lennek Hófehérke vagy Hamupipőke akinek minden mindig sikerül és tökéletes az élete ,kisebb nagyobb hibákkal.
Megint este van…képzelődök!
Majd reggel : találkozunk …az esti árny akit magam melle képzelek nappalra már élethű.
Pár perc és elszakadunk..de azok boldog percek.
Nem ugyanaz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése