Beszámoló

Napjaim és hangulatom beszámolásáról lesz most szó. De, hogy egy kicsit többet megtudj elmondom neked, hogy több rétegű emberekkel találkoztam az elmúlt időszakban. (Ezt is megkostoltam)  Hogy eme személyek mennyire pozitívan hattak rám avagy negatívan ezt még  én sem tudom, de azt igen hogy egy újjabb társadalmi rétegződésbe cseppentem. Részese nem szeretnék lenni de mint megfigyelő nagyon tetszett. Persze a következtetést illetve a tanulságot levontam melynek alapján  az élettől én csak jó dolgokat kaptam.

Most már tudom, hogy a küzdelem, az akarat sok fáradtságot hoz és igér de a végkifejlet valamint a megérdemelt jutalom az oly édes lesz akár a méz és kiválló lassusággal fogom fogyasztani.

Semlegesség

Lezárult egy hosszan tartó fejezet az életemben. Talán a legfontosabb fejezet volt , amit lassan és olykor hiányosan raktam ki az ösvényemet.

De vége, így most csak az elkövetkezendő lépési lehetőségemre kell várjak.

[Hátradőlök és kényelembe helyezem magam , csak pihenek, pihenek..]

12 évet hagyok most magam után..

Kisebb koromban nem gondoltam volna , hogy valaha elérek én is ehhez a pontig. Most viszont azon töprengek, hogyan járhatott le a 12 évi tanulás ily hamar?

Három iskola, három különböző osztály és diákok, na meg a tanárok.

És bár iskolás voltam az évek alatt sok minden történt velem, ami biztosan veled is vagy csak hasonló.Amit jelenleg tárolunk magunkban azt mind-mind ennek a csodásan bűvös számnak köszönhetjük.

Kellemetlen de inkább a jövőbe tekintek a még meglévő homályba és várva várom a változásokat, a csodákat és vele együtt az ösvényeket.

Érzéssel szeretget

Az anyuka fogalom akkor vette kezdetét mikoris a méhed mély rejtekében rejtőzködtem, s bár soha nem lesz vége míg világ a világ és míg érzésekkel élnek az emberek.

Pici kis test és nagy boldogság így jellemezted bármikor szó került születési pillanatunkról.

Két kis lányka mondjam inkább úgy, hogy megragyogtatta a nap sugarait bár olykor gonosz, fekete felhökkel el is bújtatta csintalankodásaikkal. Erre csak legyintve annyit mondok:

-Csak akkor légy jó, ha a rosszalkodás nem szórakoztatóbb!

Ez a te napod s bár próbálkozok röviden és tömören írni pár sort csak egyetlen egy fogalom jut szemebe:

Köszönöm!

Köszönöm, hogy mellettünk álltál, hogy játszodtál, nevettél velünk és szorongtál amikor rosszul voltunk. Oly sok mindent tudnék ide sorolni de tudom hogyan vélekedsz erről, miszerint ezt kötelességednek érezted és érzed -de azért csak jóleső érzés. Gondolom hisz nem tudhatom.

U.I. beláttam a dolgokat: "Amikor valaki azt mondja neked, ne tedd, ne az jusson eszedbe, hogy meg akar gátolni valamiben, hanem, hogy szeret és meg akar védeni!"

Szőke fürtöcske

Ez most nem kerek erdő...Legyen inkább hatszögű berek erdő. Telis-tele van zsákutcákkal, hol egy-egy pislákoló fénycsóva ég, hol a csalafinta aroma csavargatja orrodat és a látásod egyszerre csak elenyész. Korom sötétség van!

Hogy érdekesebb legyen, képzeld az ötödik utcában a körülményeket tekintve nőtt egy csodaszép fa rajta síró bimbókkal. Őrrel rendelkezik hiszen ez nem akármilyen fa, ez a Szorongás fája. Az őr egy kicsi teremtés kinek a haja pálmafaként takarja arcát.

Pöttyös ruhája bekebelez akár a rája.

Híre jutott ennek a csodálatos növénynek, miszerint aki közelébe kerül:

-Áshatja, ám a sírját!

Lassan-lassan már a második utca lakói is szomorkodnak, lekonyulnak akár a fűzfa ágai.

Az ezredik napon érkezik egy hegedűs ifjonc, hiszen véget akar vetni eme Szorongás fájának.

Van neki egy fegyvere,

az a hegedűje

eljátsza az életét

és megmenti az élet értékét.

Két kicsi teremtés akár Jancsi és Júliska

kézenfogva szaladtak a világba.

Mindenki társát öleli

és a fa ettől fogva hegedű formájú orgona.

A szőke fürtű legényke,

békét hozott a fának

és vele együtt a síró bimbóknak.

Szervdonor?

Betegségek uralták múltjainkat és nem meglepő módon jelenünket is.

Bárhol jár-kel az ember a nyomában van settenkedik és egyszer tényleg célba ér.

De vajon csak szervi donorról beszélhetünk? Mi van ha a lélek nem érzi egészségesnek magát , ha csak az utolsó lélegzetvétel után már semmi nem követi..

Számomra valószínűbb az a tény, miszerint olyan személy e világon nincs kinek nem lett volna a lelke "földbe tiporva". Persze az is igaz, hogy személyektől függ és a bennük elrejtett erőtől, hogy milyen hamar tudnak újból levegőt venni és a boldogság varázslatos illatával játszadozni.

Egyik sem jobb, mivel ha fizikai betegséged van a lelked is fokozatosan halványodik.

...

(Szótár)

Sekély melankólia

Nem tudni, miért keletkezik az emberi test mély rejtekében, mely az egyén lelkeiben akár egy szamuráj csak úgy csonkítja áldozatát.

Pár személyek elmondása alapján ez az állapot segíti önmaguk előrejutásában lelkiekben, hisz a melankólia áldozatától kéri a törődést és mindazon pillanatban a mély gondolkodást is. Olyan válaszra is leltem mely alapján az emberi testnek azon időszakában megannyi alvásra van szüksége.

Összetevői: hirtelen átváltás egy boldogabb állapotból egy úgymond monoton szomorú, nemtörődöm hangulatba.

Talán mosolyogj és kigyógyulsz ebből a sztádiumból avagy csak cselekedj a legjobb belátásod szerint amely ebből a mondhatni instabil helyzetből helyrehoz téged.

u.i. dobj fel egy érmét hadd válasszon ő a köztes állapotok között.

Fertő

Szél hozta szenvedély , a torkomba férkőzött és hangszálaimmal játszadozik. Így szólal meg ő, akár a gitár húrokat úgy pengeti hangszálamat és olykor kellemetlen melódiát ad elő.

Homlokomon dobolni tanul , ám meg kell hagyni elég ügyesen űzi.

Terjeszkedni szeret akár a hősök csak ő az emberi szervezeten dominál. Örvend, hogy egyedül van és ő a győztes pillanatnyilag.

Naiv kis lény hiszen nem számol azon tényekkel melyek mind ellene léteznek és képzeljétek már be is szereztem.

Normális ez a boncolgatás?

Napjainkban elég sok olyan emberrel találkoztam, kinek beszédében benne szerepelt a "normális" fogalom használata.

Különböző helyzetekben:

Nem vagy normális! Normális ez a helyzet? normális testsúly..és még több hasonló.

Mi a normális?

Több vélemény született melyből kiolvashattam, hogy ezt a szó használatot az emberek többsége leginkább csak azért használja, mivel a cselekedeteik súlyát mindig hasonlítják egy más helyzethez. Mondhatni felmérik a mélységét.

Ki a normális ember? Illetve létezik olyan?

Biológiailag nincs olyan társadalmi lény mely teljesen nyugodt vérmérsékletű lenne életén keresztül avagy tudná szabályozni önmagát különböző helyzetekben. Lényegében mindenki tudja, hogy nincs olyan lény aki ne rendelkezzen minimálisan egy hibával is. Így véleményem szerint ha a normalis embert keressük mindig a középutat kell nézni. Viszont ha reálisan gondolkodunk akkor kinyilatkoztathatjuk, hogy nincs ilyen ember.

Miért használjuk akkor ezt a kifejezést?

Leginkább azért, mert egyes emberek tartanak attól , miként őket is bekategorizálják a "nem normális" rétegbe, mivel nem megszokott módon viselkedik vagy nem épp elfogadott még a társadalom számára ez a bizonyos személy.

Összesítve az emberektől kapott rövidke beszámlokat, a tartalmi kivonata a boncolgatásnak az, miszerint az ember olyan fogalmakat használ melyek távol állnak önmagától is és a cselekedetektől is. Ebből következik, hogy mi emberek mindig olyan kifejezéseket állítunk fel magunk elé ami természetünktől fogva nem megvalósítható.

(Köszönet mindazon embereknek akik megosztották véleményeiket!)

Ismertetés jeleként

Pár távoli személy tudatomra adta, miszerint nagyobb buzgósággal olvasnák mindazt ami itt van, ha értenék is. Sokan olvasás után magyarázatokat kérnek, ők úgy fogalmazzák hétköznapi nyelven meséld el nekem..

A titok a szív, a lélek és a harmónia egyeztetése. Csak olvasgasd : a sorok és a betűk legyenek a te búvóhelyed.

Ne feledd:egy kellemes melódia kicsengése sokkal szebbé és pontosabbá varázsolja az olvasmányt(legyen az bármi).

Idillikus társalgásom, Grófnével

Ezuttal nem teáztunk és ráadásul egyetlen egy száll cigarettát se püfékeltünk el. Kipróbáltuk a fények lágy árnyékában való beszélgetést is. Csak, hogy tudd még nem is egy helyszínen jártunk-keltünk, de folyton folyvást beszélgettünk.

Célünk, bizonyára az volt miszerint a lelkünk zürzavaros részeit letisztult kristályá alakítsuk. Én tudtam , hogy ha vele társalgok , könnyebbülést nyerek ez által. (No, de azt is illene megemlíteni, hogy minden egyes társalgásunk gyümölcse nem az édes, zamatos kompót. Akad olyan időszakunk is , melyen a gyümölcsből rothadó zöltség keletkezik.)

De elég a fecsegésből!

Eldicsekedtük egymásnak, miként mi már zenész társadalom rétegekben is megjártuk magunkat. Mily felemelő érzés, így egy kis zenei emlékeket felhasználni kellemes minőségü melódia aláfestéseként.

Persze szóba kerültek az egyenértékü nemre vonatkoztató társaink, melyek különböző ütemmel élik virágzó létüket, párjukat változtatva részben. De ők inkább az állitólagos hírnévnek örvendeznek.

(Bár még javában áll a bál, részleteimet hagyom késöbbi időszakokra.)

Nosztalgia egy hajszálról

Nézlek téged, de nem siratlak.

Miért is tenném?

Te akartad ezt, maradtál volna ott, a helyeden!

Élettelen test vagy, már nem fogsz nekem mosolyogni

és mosolyodba bele fagyni ha kint vagy téli estéken.

A nagy hídon se fog a lágy szellő fel s alá simogatni,

statikus léted így elhagyatott és egyhangú.

Akár el is temethetnélek..

De minek?

Ezt csinálod te, valahányszor elhagyod szülőhelyed.

Gondolj csak bele, temérdek mennyiségű helyszíneken

vettél részt, különböző hosszúsággal avagy

szabadon illetve megbüntettelek és felkötöztelek.

Oh, jaj..

Talán szerettelek?

Lehetséges..

De mit jelent :

a szeretet?

SENECA: Rövid az élet- ne fecséreljük haszontalanságokra

Biztosítsuk lelkünk békéjét: cselekedeteink olyanok legyenek, hogy ne kerüljünk szembe lelkiismeretünkkel. Semmit se tegyünk az emberek véleménye kedvéért, ne törődjünk vele, még akkor sem ha az kedvezőtlen ránk nézve.

Tartózkodjunk az indulatosságtól. Elménket tisztítsuk meg tőle, és gyökeresen tépjük ki belőle azokat a vétkeket, amelyek mindig újra és újra támadnak. Ne csak mérsékeljük, teljesen irtsuk ki. Miért is kezeljünk egy bajt kíméletesen? Ha komolyan akarunk valamit, minden bizonnyal végbe is tudjuk vinni.

Mondja ki- ki magának és másnak is: „Mi hasznunk van abból, hogy gyűlölködünk egymásra, és felette rövid életünket úgy elfecséreljük, mintha erre a világra születtünk volna örökre? Mi hasznunk van belőle, ha napjainkat, amelyeket tisztességes élvezetekkel tölthetnénk, arra használjuk fel, hogy másoknak fájdalmat és szenvedést okozzunk?”. Nem vesztegethetjük időnket ilyen haszontalan dolgokkal.

Mire jó a harc és a háborúskodás? Miért szerzünk magunknak összeütközést? Miért törekszünk mások megsemmisítésére, mikor magunk is olyan esendőek vagyunk?

Miért nem gondolsz inkább az élet rövidségére, és miért nem igyekszel azt a magad és a mások számára háborítatlanná tenni?

Míg az emberek között vagyunk, gyakoroljunk emberiességet. Senkiben se keltsünk

félelmet, senkinek se okozzunk kárt.

Ne törődjünk a veszteséggel, sértéssel, gyalázással, szurkálódással. Viseljük el nagylelkűen a rövid ideig tartó kellemetlenséget.

Hiszen alig tekintünk szét magunk körül, alig fordulunk egyet, máris itt a halál.

Háttal a tükörnek

Bármennyire pompázó lény áll elötte, nem az igazságot mutatja. Egy eltorzított alany aki csak a külsőségeivel van eltelve.

Milyen is lenne, ha szembeállnál a tükörképeddel és tegyük fel, hogy a szép termeted helyett a legdrasztikusabb, legocsmányabb teremtés tükröződne. Ami valójában te vagy csak nem hiszed el, ezek a te belső értékeid lennének. Bár irónikus de felszinre törtek és uralják életedet.

Most én állok a tükörrel szembe. Lehet naiv vagyok de úgyan olyannak látom magam, ahogyan érzem is. Az én gondolataimmal ellentétben vannak olyan személyek akik gondolkodásom valamint cselekedeteim alapján ocsmánynak tartanak.

Nem üzenek nekik semmit és bár tudom , hogy mit miért teszek mégse nyilvánítom ki.

Így hát lassan de biztosan hátat fordítok a tükörnek és annak kritikus megjegyzéseinek.

Aranykor

Bearanyozott időszak, mely sötét alakokkal körbefon akár egy kötél. Szokás szerint ők is húznak magukhoz, ám ők mást akarnak. Egyszerüen csak az ismerkedés, jó hangulat irányítja lelküket.

Sötét ruha

Ez csak egy stílus irányzat, csak kicsit másképp nyilvánul meg a társadalomban. Sokan néznek ezekre az emberekre: félve, majd lenézően és legutolsó sorban csekély értemiségű személynek minősítik. (véleményem: ezzel önmagukat jellemzik)

Zsánerkép és jellem

Engem megnyert, bár paradoxon az egész mivel fekete öltözetük arannyal bevont szíveket rejteget egymagába, így tehát az a személy aki elött megnyil az a bizonyos kapu az a lehető legboldogabb lesz. Tisztába vagyok azzal a gondolattal, hogy mint minden társadalmi rétegben az emberek nem teljesen egyformák. Azt is tudom, hogy itt is vannak olyan személyiségek akiknek gondolkodásmódja nem nyeri meg a tetszésemet illetve a cselekedeteiben találok valami olyasmit ami eltaszít. Viszont ez a jövő, nem éri meg ezen rágodni.

Beszámoló:

Egy meghívást elfogadtam. Majd ezt követte a következő, majd a következő és végül úgy döntöttem, hogy születésnapomat is ott töltöm, velük.

Nos, hogy miért?- elgondolkodtató választ igényel..

Talán a megfelelő válasz erre csak az, hogy jobban vonz (jelen pillanatba) az ismeretlen és környezete. Egy hely hol az emberek csak úgy megnyilnak elötted, ahol nincs különbség csak egyenlőség és bár nem ismernek mégse idegennek tekintenek.

( kulcsszó: a rock zene kedvelői, Brx)

Egy jön, kettő viszont megy!

Élet rendje?!

Féltékeny érzelem

Hatalmába kerített

és ha látom jaj-gatni kezdek.

Fura birodalom

talán én táplálom ..

Múllandó állapot, de ha tehetném lassítanám folyamatát.

Bár tetszik de tudom , hogy egyszer véget ér és azt el is égetném.

Elképzelések folyamata

Marad a rég nem emlegetett boldogság felkutatása

és egy síró bőgő "masina"

(rossz idők kedvéért).

Vállamon egy tarisznya és a mindenség gondolatait

hosszú időn keresztül magamba szívom.

...