Fekete terem,

fekete kulcs zár,

fekete padló

-te nyikorogtál!

Légüres térben mozgó életek

táncolva, susogva éledeznek.

Néha taps, néha padló nyikorgás

gyors mozdulatok és semmi más!

Hat ember van,

de több az arculat!

Mosolyognak majd egy pofonra

nagyot ordítanak..

Köztük a főkolompos

dacos lépteivel irányit

és a végén

hálát ad a mozdulataidért.

Pár pillanat voltál, de a köszvény közénk állt

és megszünt az önmagamban való csalódás.

Ott voltam,

te bennem voltál

olykor könnyeztem

-te csak mosolyogtál.

Fekete terem,

hat ember,

életem itt véget ért

te meg mély vízbe fulladtál!