Fájdalmamat eltorzítva,ülök egy osztályteremben,körülöttem 20 ember...tátogtatnak,mint a halak de én nem hallok semmit.
Csend...valami hallatszik...egyre jobban és jobban..
Egy sec. elteltével rádöbbenek,hogy ez a belső énem ,hirtelen kibújt és uralkodni akar!
Ő vezet!Hadd vezessen!
Egyre jobban szűkül a látóköröm,azt hiszem ,hogy süket vagyok..
DUM..DUM..ez mi az? Mégis hallok?
Dobog, egyre többet és többet!
...Ez a szívem..érdekes ütemek szerint dobog..néha gyorsan ha rád gondolok,néha lassan ha Ő rá!
Megnyugtató ha Ő rá...nemhiába, ő a "nyugtató"!
Nyugtass engem,kedves bácsi..
nyugtass, csak nyugtass!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése