2010. 03. 13.

Dallam


A testem érdekes hullámokat,
körkörös mozdulatokat,
lassan majd gyorsabban..
kimozdul a gyökeréből.
Akár egy búzaszál
amit a szél össze-vissza csavar.
Kilengek egy hang hallatára,
forgok, forgolódok.
Egyedül vagyok.
Ma még a nap is nekem ragyog!
Táncolok,
a szél süvítése átkarol
boldog vagyok!
Érzem már a késztetést
és felrepülök.
Szállók..
messzi földön járok.
Újra fellélegzek..
Kimegy belőlem mind az
ami fájt..
Új életet kezdek.
Köszönöm neked,
Neked, aki nem csak a testemet
hanem a lelkemet is
mély mozdulatokra hívtad.

3 megjegyzés:

  1. nem lenne rossz. csak ugytunik,hogy nem erted a szavak jelenteset. Magyar vagy? Magyar az anyanyelved? Az elso 3sornak nincs ertelme, es nem szoktunk kisbetuvel mondatot kezdeni. Megjegyzesnek.

    VálaszTörlés
  2. Egy írónak, költőnek, művésznek bármit szabad... Mivel ő a szerző, bárhogyan megírhatja a művét... Szerintem a híres költőket sem szólította még meg senki, hogy ne hagyjanak el egy betüt vagy ne használjanak egy szót a megszokottól eltérő kontextusban... Szóval, Reni, szerintem nagyon jó ez a vers... Akinek meg nem tetszik, ne olvassa...

    VálaszTörlés